A meghívó

Talán az elsők közt lett eldöntve a meghívó stílusa. Persze ez is úgy indult, ahogy minden
más: a google a barátom. :)

A meghívók, amik akkor tetszettek:

A nézelődés és olvasgatás alatt kezdett tudatosulni, hogy ezt magunknak kell megcsinálni. Alakult az elképzelés. Boríték méretűt szeretnék, pausz papír felhasználásával. De arra nem
akarok nyomtatni, inkább csak takarja a szöveget. De mégis hogy?


A keresgélés közben akadtam rá erre a gyönyörűségre, ami végül megihletett:

Oké, ez lesz az alap. Visszahajtjuk a kartont, és masnit kötünk rá, ez fogja összetartani a pausszal (mint a fentiben). Jó, de a sötét kartonra hogy nyomtatunk? Sehogy (na jó lehet, csak macera). Meg amúgy is, bele kell vinni a krém színt is. Meg van! Helyezzük a krém kartont a barnára, arra a pausz, és kész. A krém karton rögzítéséhez sarkat vágunk a barna kartonon, és belehelyezzük a kisebb, krém kartont. :)

Elsőre, mielőtt a drága kartont és pauszt tönkre tettem volna, készítettem az itthon fellelhető anyagokból (színes papír, műanyag zacskó, meg hímzőfonal) egy próbát. Viccesen nézett ki, de a célnak megfelelt. Zsoltinak is tetszett, szerencsére. :)

Ezt követte a bevásárlás, irány a hobbi bolt. A bevásárlás során vettünk persze kartont és pauszt. A"Meghívó" feliratot, és egy szívecske díszt is megvettük (kb. 40-40 db van rajta, így többször nem kell venni) Illetve beszereztem egy szegély vágó ollót, amivel szép díszes szegélyt vágunk a pauszra.  A hobbi bolttal szemben a méter áru boltban vettem szalagot is. Szóval minden meg volt.

De rá kellett jönnünk, hogy 2 dolog hiányzik. Szöveg, és idézet.

Megint jöhetett az internet bújása. Sorban olvastam fel a szövegeket, mire 2-ből sikerült összeollóznunk egy tökéleteset:

Szeretettel meghívunk, hogy velünk örüljetek, amikor,

2013. szeptember 14-én

........... órakor Miskolci Polgármesteri Hivatal
Házasságkötő Termében majd

........... órakor a Minorita Templomban végleg összekötjük életünket.

Közös Életünk első óráit töltsétek velünk az azt követő ünnepi vacsorán a ............. étteremben.

Időpontok, és helyszín hiányában hasra ütve beírtam valamit. Azoknak a rokonoknak, akik csak a szertartásra lesznek hivatalosak, az utolsó mondat kimarad a meghívóról.

Emellett sikerült megtalálni azt az idézetet, ami annyira ránk illett, a tökéletes, az igazi:

“A hirtelen támadt szerelem, amely házasságot indít, igazgyöngy, gyémánt, drágakő, kincs,

amelyet a szív legmélyén kell elrejteni.”

(Balzac)

Komoly szerkesztési problémákat okozott a térköz, az elhelyezés, a betűtípus, a betűméret. De nagy nehezen sikerült megcsinálni.

Íme a kész prototípus: