A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ültető. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ültető. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 13., péntek

A teendők listája - No. 2

Így a nagy nap előtt megpróbálom összegezni az elmúlt 3 nap eseményeit. De előbb egy emlékeztető lista a teendőkről:

SZERDA
  • szobapakolás, vagyis a bútorok tologatása, áthordása egyik szobából a másikba
  • mosogatás, tehát evőeszköz, tányér, pohár, tálaló tál, ezeket behordani az egyik szétnyitott asztalra
  • elhozni, és felhozni a székeket a vacsorához
  • a korábban már beszerzett plusz hűtőt is elhozni, és felhozni, remélhetőleg a lifttel a hatodikra
  • a pincében/tárolóban lévő italokat felhozni
  • emellett vaníliás kiflit szaggatni, sütni
  • szobát díszíteni
  • este pedig szertartáspróbára menni

CSÜTÖRTÖK
  • kozmetikushoz menni
  • ruhapróba, ahonnan elhozni a menyasszonyi ruhát
  • elmenni még bevásárolni, apróságokat, és a vacsorához szükséges húst megvenni
  • megtölteni az összes korábban megsütött száraz lapot, ilyen vagy olyan krémmel
  • a húst kiklopfolni, előkészíteni
  • este pedig lánybúcsú

PÉNTEK
  • megtölteni a húst, hússal, és elősütni
  • croissant és pörkölt diósat sütni
  • kivasalni a terítőt, és feltenni az asztalra, de akkor már meg is teríteni, feldíszíteni
  • összeállítani az ültetőkártyákat, az asztaldekorációkat
  • székekre a masnikat felkötögetni, ha eddig még nem történt meg
  • az ünnepi ruhákat előkészíteni, hogy ne másnap kelljen kapkodni

Először is, leszögezem, minden elkészült abból, amit terveztünk. A teljesség igénye nélkül mutatok pár képet a végeredményekről.

A szerdai nap pillanatai:

Sütés, megint 




Dekorálás:

A középső dísz


A mosogatás eredménye:



Csütörtökön nem készült annyi kép. Túl sok volt a munka. Így csak gyorsan kattintottam párat.

A ruhám, zsákban:

Kicsit kibontva:

Egy apró részlet:

Az összekészített sütemények:


A pénteki nap két legfontosabb eredménye, a körmös és a díszítés, terítés:




A szoba, minden oldalról:


Az ajtóból

A mi asztalunk

Az egyik asztal

A másik oldalról:


2013. augusztus 28., szerda

Dekoráció - minden egy helyen

Korábban már írtam a dekorációról, hogy milyen elképzeléseink vannak. Viszont azóta nagyon sok minden változott, elsősorban az, hogy nem étteremben, hanem otthon lesz a vacsora.

A szobában 3 asztal lesz elhelyezve, két 8 személyes, és egy 6 személyes, de ennél csak ketten fogunk ülni Zsoltival.

Íme egy gyors vázlat a tervezett elrendezésről:


Jó, a kép nem méretarányos, és eléggé kezdetleges, de a célnak megfelel. Egy hasonló rajz segítségével készítettem el az ülésrendet is. 
De ezt a képet azért osztottam meg veletek, hogy könnyebben el tudjátok képzelni az elrendezést.

Szóval, az asztalokra már megvettük a terítőnek való anyagot, Zsolti anyukája méretre vágja, beszegi nekünk. Erre kerül majd rá a korábban már megvásárolt asztali futó.

A terítő:




A futó:





A kettő együtt:





Mivel az asztalokon 2-2 tálalótál lesz elhelyezve, így nem lesz túl sok hely asztali dekorációnak. Viszont találtam egy esztétikus, és kevés helyet foglaló, egyben olcsó megoldást. Ezt az előző, dekorációval kapcsolatos bejegyzésben részletesen taglaltam.







Ezen kívül a dekoráció részét képezi a szalvéta is, illetve az ültetőkártya.




 


Kicsit az asztal dekorjához tartozik a szék is, a székmasni. 





Ezen kívül persze ott lesz a plafon dekorációja, amiről már írtam. A szobában keresztbe fog futni az organza anyag, egy barna és egy krém.


http://www.rendezvenydoktor.hu/dekor/terem1.jpg








Legutóbbi gyártmányunk pedig a hungarocel szív, ami lógatva lesz a szoba jobb oldali falán, velünk szemben:




Bár ez nem igazán a dekoráció részét képei, de a köszönetajándékok is az asztalon fogják fogadni a vendégeket.



2013. május 22., szerda

Gyártás No. 4 - Ültetőkártya

Elérkezett az a pillanat is, hogy elkészítsük az ültetőkártyát is, viszont ez csak 2 ütemben történhetett, mert nem volt egy egész napunk a munkára, meg kisebb akadályok is gördültek elénk.

De menjünk szépen sorban, időrendben. Először a tervezés volt. Az eredeti ötlet, mely szerint a meghívóból fennmaradt karton szolgál alapul, elvetésre került, már rég. Helyette a meghívóra hasonlító kártyát terveztem. A barna kartonra ráragasztunk krémet, amelyre előzőleg kinyomtattuk a neveket, az érintkezést pedig elrejtjük egy krémszínű szalaggal.


A munkákat múlt hét csütörtökön kezdtük, 16-án. Ahogy eddig megszokhattátok, lássuk a hozzávalókat:




Az első feladat ismét a vágás volt, Zsolti már nagyon ügyes ebben, az üveg képkeret, és a sniccer nagyon jól megfér egymás mellett.





Íme a feldarabolt karton:





A következő lépés az összeragasztás volt, ehhez a kétoldalú ragasztó volt segítségünkre. Amíg Zsolti vagdosott, és ragasztottam.






Az összeillesztés közös program lett, ketten legalább gyorsabban haladtunk.





A következő lépés a szalag rögzítése volt, ehhez szintén a kétoldalú ragasztót használtuk. A szalagokat méretre vágtam, Zsolti pedig az egyik végére erősített egy kis ragasztót, én pedig ráerősítettem a szalagot a kártya hátoldalára. Ezt követően megfeszítettem a szalagot, és rögzítettem a hátoldalon.






Az internet bújása ebben az esetben is hátrány volt, ugyanis találtam egy olyan képet, amit már korábban is láttam. Már akkor is tetszett, csak nem tudtam, mikor, hova tudnám használni.



 

A képek közül a bal alsó indította be a fantáziám:


Viszont most jött az isteni szikra: csináljunk kicsi masnit, és ragasszuk rá az ültetőkártya sarkára. Barna szalagból lenne jó a masni, és krémszínűvel lenne megkötve.

Ehhez a jegyesoktatás előtt vettünk vékony barna szalagot, és az oktatás után elkezdtem legyártani a pici masnikat. 






Persze a gyártás során derült ki, hogy kevés szalagot vettünk. Szóval másnap vennem kellett ismét szalagot, hogy be tudjam fejezni a masnikat. Így annak, aki ilyen masni gyártására vetemedne, masninként minimum 25-30 centivel számoljon, és ilyenkor még nem is olyan hosszú a lelógó rész.

A kész masnikat a kétoldalú ragasztóval rögzítettük az ültetőkártya bal sarkába, kicsit feljebb, mint a középső szalag. A masnik végét hosszabbra hagytuk, hogy amikor a parafadugóba beletesszük, akkor kicsit lelógjon.

Íme néhány kész példány:



A munkálatok második üteme mára tolódott. A parafadugók vagdosása, faragása következett. Ehhez a sniccer volt segítségünkre.




Az volt a lényeg, hogy az ültetőkártya előtt minél több legyen a szőlőből. Ezért a kacs alatt vágtuk be a dugót, és oda helyeztük bele a kártyát.






A végeredmény:





Nagyon büszke vagyok rájuk, annyira jól néznek ki. Tisztára szerelmes lettem :)