Eljegyzés

Sikerült összehozni végre egy olyan napot, amikor a két család, a Suba és a Kovács teljes létszámában együtt tudott lenni, és így megejthettük a hivatalos eljegyzést.

A lánykérés, térdelősen, meg volt júniusban, a karika gyűrűink megérkeztek szeptemberben, és felhúzhattuk őket december 24-én, családi körülmények között.

Zsolti szépen, határozottan, és tiszteletteljesen elkért apától (és anyától), apa pedig a szavakat keresve, engem nagyon zavarba hozva odaadott.

Szebb karácsonyi ajándék nem is kellett volna. :)

A kép összefoglaló következik:

A gyűrűhúzás

Az "első" csók

A gratulációk:

Az első "hivatalos" képek a gyűrűről

Mivel befejeztem az egyetemet, így sokkal több időm lesz az esküvővel foglalkozni, így remélhetőleg a bejegyzések száma is nőni fog, vagy legalábbis sűrűbben fogok jelentkezni.

Rólunk

Anett vagyok, 25 éves, miskolci lakos, már nem annyira újdonsült menyasszony. A párom, a vőlegényem Zsolti, sajószentpéteri, 31 éves lesz idén. 

Karácsonykor

A megismerkedésünk, és szerelmünk történetét megpróbálom röviden összefoglalni. 2011. szeptemberében ismerkedtünk meg egy közös ismerős által. Akkor még nem tudatosult bennünk, hogy ez a szerelem első látásra. De már az első pillanattól kezdve vonzódtunk egymáshoz, egy hullámhosszon voltunk, pedig nem is ismertük egymást. A megismerkedésünk után 2 nappal újra találkoztunk, az első randi. :) Délután fél 4-től, hajnal kettőig voltunk együtt, beszélgettünk, ismerkedtünk. De egész idő alatt úgy viselkedtünk, mint akik már együtt "járnak". Kéz a kézben sétáltunk, egymáshoz bújtunk. 

A második találkozáskor éreztük mindketten, hogy ez több egyszerű vonzalomnál, ez szerelem. 

Talán ekkor kérte meg először a kezem. :) Mert a férfi szívéhez a gyomrán át vezet az út. :) Épp a főzési "tudományomról" beszélgettünk, amikor szóba került a barackos túrótortám. Elmondtam, hogy készül, mi van benne, erre a reakció: Hozzám jössz? :)


A kapcsolatunk hullámvölgybe került, ami miatt szakítottunk. De ez a különlét ébresztett rá mindkettőnket arra, hogy nem tudunk egymás nélkül élni. Így ismét összejöttünk, és azóta nem is váltunk el.

A párom lehetetlen munkabeosztása miatt késő estig dolgozott (2 nap munka, 2 nap szabad volt) így hamar bemutatásra került és a 2 munkanap között nálunk töltötte az éjszakát.
Elég nehezen viseltük a sok távollétet, így Zsolti hozzánk költözött (mindketten a szüleinkkel éltünk addig) 2012. januárjában.

Júniusban megkérte a kezem (de erről majd részletesebben), így már bőszen készülünk a nagy napra.