Én magam is elhűlve tapasztaltam, hogy lassan egy hónapja nem született új bejegyzés. Restellem is, bár be kell vallanom őszintén, eddig nem is igazán történt semmi.
De ma ketten voltunk otthon Zsoltival, ezért úgy döntöttünk, hogy haladunk egy kicsit az előkészületekkel.
Először is nyomtattunk: tanúfelkérőt, meghívót, ültetőkártyát. Az utóbbi kettő elkészítése még várat magára, de hamarosan az is sorra kerül. Illetve még a szülőköszöntőhöz kellene egy jó szöveget találni, és azt is összerakhatjuk.
Hozzá kell tennem a nyomtatáshoz, hogy kartonra kerültek rá a szövegek, ami azt jelentette, hogy egyesével kellett minden kartont behelyezni a nyomtatóba, figyelni, hogy behúzza-e, mert nem hajlott az olyan könnyen. A végére kezdtem kiakadni, de azért amikor a meghívó szövege jelent meg a kartonon, minden idegességem elszállt, nagyon jó érzéssel töltött el.
Most egy rövid bejegyzés következik a tanúfelkérők "készítéséről", és később pedig egy képes beszámoló a köszönőajándékok hosszadalmas készítéséről.
A tanúfelkérő összeállítása nem volt bonyolult. Csak a kartont kellett ketté vágni, megpucolni a képkeret üvegét, és belehelyezni a kartont. Egy korábbi bejegyzésben már bemutattam, és leírtam, hogy a kartonra nyomtatott szöveg és kép megszerkesztése vette el a több időt, az volt hosszú.
De akkor íme a képek:
 |
| Zsolti vág |
 |
| Kettévágva |
 |
| A lezárás |
 |
| Zsoltinak tetszik |
 |
| Az enyém |
 |
| A vőlegényé |
 |
| A kettő, együtt |
Már csak az kell, hogy vállalják a küldetést a jelöltek :)
VálaszTörlésAz én tanúm már vállalta, csak a tiéd van hátra. :)
TörlésAz enyém is vállalta, szóval lassan össze állnak a dolgok...
VálaszTörlés