Gyártás No. 5 - Boríték

Eljött az az idő is, amikor a meghívók kézbesítése fog következni. A jövő hónapban jó alkalmak lesznek, amikor oda tudunk adni néhány meghívót.

Éppen ezért az is időszerűvé vált, hogy a "csomagolást" is elkészítsük. A korábban már megvásárolt borítékokat 2 csoportra osztottuk: személyes átadás, és postai kézbesítés. Ezen utóbbi csoport - egy kivételével - csak szertartásra invitál.

A személyes átadásra szánt csoport borítékai kicsit személyesebbek, csicsásabbak, mint a hivatalos postai címzés, így nem apróztuk el. :)

A hozzávalók:

Egy A4-es lapra kinyomtattam a neveket egy szép betűtípussal, és ezt csíkokra vágtam. Mivel a boríték elég átlátszó volt, így könnyen át tudtam írni a neveket. A papír rögzítéséhez kellett a csipesz.

A neveket először ceruzával írtam rá, biztos, ami biztos.

Ezután következett a fekete filc. Ennek segítségével rajzolódtak ki a nevek.

Távolról nézve olyan, mintha nyomtatva lenne rá.

A boríték elejére, a jobb felső sarokba helyeztük a "Meghívó" feliratot. (Ettől néhány esetben eltértünk) A borítékokat pedig a szívecskével zártuk le.

A meghívót óvatosan kellett belehelyezni, mert a masnit nem nagyon akartuk lelapítani.

Íme az elkészült művek:

2 boríték hiányzik, mert az egyik már kézbesítésre került, a másik pedig postai feladással éri el a célját.

Július 6-án megyünk nagyszüleimhez, mert most lesz az 50. házassági évfordulójuk. Mivel ott lesz az egész család, így akkor adjuk oda nekik is, a szüleimnek és a testvéremnek a meghívót.

Jövő hónap közepén pedig megyünk Zsolti szüleihez egy családi bográcsozásra, akkor adjuk oda nekik is a meghívót.

A maradék kettő átadását még nem tudjuk, hogy mikor fogjuk megejteni, de azt is hamarosan. Ezeken kívül még van néhány, ami postán keresztül jut el a céljához, de ezek mind csak a szertartásra szóló meghívók lesznek.

Jegyesoktatás - No.3

Csütörtökön voltunk a harmadik jegyesoktatáson. Ez az alkalom egy kicsit más volt, mint a többi. Kezdünk egyre jobban feloldódni, közvetlenebbek voltunk. De most csak egy elég rövid találkozónk volt, csak fél óra, mert az atyának volt valami dolga.

 

Az elején  átvettük, hogy miről beszélgettünk az előző alkalmakkor. 

Most a házasság fogalmáról volt szó. Először el kellett mondanunk, hogy szerintünk mi a célja a házasságnak.


A házasság fogalma az egyház szerint:
"Egy férfi és egy nő egész életre szóló, szabad akarattal vállalt szövetsége, mely természete szerint a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul."

Ezt a mondatot elemeztük, így került szóba, hogy egy házasságban, egy családban ki hol áll, fontossági sorrendben. Mi azt mondtuk, hogy: gyerek, házastárs, szülő, én.
Az atya szerint viszont: házastárs, gyerek, szülő, én. Amiben van igazság, hisz a házastárssal tudsz megbeszélni mindent, a gyerek is fontos, de vannak dolgok, amiket neki nem mondhatsz el.
De ezzel kapcsolatban persze az is felmerült, hogy az esküvő után már nem "te" és "én" lesz, hanem "mi". Hiszen minden közössé válik.

Beszéltünk arról, hogy mit kell tenni akkor, ha az anyós a nyakunkra jár, és beleszól a dolgokba. 

Ezek után átvettük ismét, hogy miről beszélgettünk, és miről nem. A következő alkalommal a Szeretet himnuszt fogjuk elemezni. Még egyszer tehát találkozunk, utána viszont csak a próbán.

A találkozó végén szóba került a próba, hogy azt majd 1-2 nappal az esküvő előtt kell megejteni. Jó, ha ott van a 2 tanú, mert nekik is lesz feladat. Érdemes tudni, hogy pl. a gyűrűt ki és hogy hozza be, mert ha nincs kisfiú, akkor a tanú hozza. 

A kántorral is kell beszélni, de azt majd egy héttel előtte. Nekünk nincs nagy kívánságunk. A bevonulásra kell egy dal, és az Ave Maria-t szeretném, ha énekelné, de ezt általában szokták is.

Az oktatás után elmentünk vásárolni, így sikerült találnunk Zsoltinak egy alkalmi cipőt, szóval az ő öltözéke majdnem kész. Még az öltönynadrágból kell elvágni egy kicsit. Mivel a cipő megvan, így már ezt is meg lehet csináltatni.

Fekete cipőt vettünk, egy kicsit matt. Nekem is tetszik, de a lényeg, hogy Zsoltinak tetszik. :)

Keríteni kell egy darab anyagot (lüsztrin kell) a díszzsebkendőnek. Majd a nyakkendőt vinni kell, és nézelődni, összehasonlítani. Valami ilyesmi színű kellene:

Ha ezek meglesznek, akkor Zsolti kész. :) Nekem már csak fehérneműt, harisnyát kell venni, és én is kész vagyok.

3 hónap múlva férjhez megyek. :)

Gyártás No. 4 - Ültetőkártya

Elérkezett az a pillanat is, hogy elkészítsük az ültetőkártyát is, viszont ez csak 2 ütemben történhetett, mert nem volt egy egész napunk a munkára, meg kisebb akadályok is gördültek elénk.

De menjünk szépen sorban, időrendben. Először a tervezés volt. Az eredeti ötlet, mely szerint a meghívóból fennmaradt karton szolgál alapul, elvetésre került, már rég. Helyette a meghívóra hasonlító kártyát terveztem. A barna kartonra ráragasztunk krémet, amelyre előzőleg kinyomtattuk a neveket, az érintkezést pedig elrejtjük egy krémszínű szalaggal.

A munkákat múlt hét csütörtökön kezdtük, 16-án. Ahogy eddig megszokhattátok, lássuk a hozzávalókat:

Az első feladat ismét a vágás volt, Zsolti már nagyon ügyes ebben, az üveg képkeret, és a sniccer nagyon jól megfér egymás mellett.

Íme a feldarabolt karton:

A következő lépés az összeragasztás volt, ehhez a kétoldalú ragasztó volt segítségünkre. Amíg Zsolti vagdosott, és ragasztottam.

Az összeillesztés közös program lett, ketten legalább gyorsabban haladtunk.

A következő lépés a szalag rögzítése volt, ehhez szintén a kétoldalú ragasztót használtuk. A szalagokat méretre vágtam, Zsolti pedig az egyik végére erősített egy kis ragasztót, én pedig ráerősítettem a szalagot a kártya hátoldalára. Ezt követően megfeszítettem a szalagot, és rögzítettem a hátoldalon.

Az internet bújása ebben az esetben is hátrány volt, ugyanis találtam egy olyan képet, amit már korábban is láttam. Már akkor is tetszett, csak nem tudtam, mikor, hova tudnám használni.

 
A képek közül a bal alsó indította be a fantáziám:

Viszont most jött az isteni szikra: csináljunk kicsi masnit, és ragasszuk rá az ültetőkártya sarkára. Barna szalagból lenne jó a masni, és krémszínűvel lenne megkötve.

Ehhez a jegyesoktatás előtt vettünk vékony barna szalagot, és az oktatás után elkezdtem legyártani a pici masnikat. 

Persze a gyártás során derült ki, hogy kevés szalagot vettünk. Szóval másnap vennem kellett ismét szalagot, hogy be tudjam fejezni a masnikat. Így annak, aki ilyen masni gyártására vetemedne, masninként minimum 25-30 centivel számoljon, és ilyenkor még nem is olyan hosszú a lelógó rész.

A kész masnikat a kétoldalú ragasztóval rögzítettük az ültetőkártya bal sarkába, kicsit feljebb, mint a középső szalag. A masnik végét hosszabbra hagytuk, hogy amikor a parafadugóba beletesszük, akkor kicsit lelógjon.

Íme néhány kész példány:

A munkálatok második üteme mára tolódott. A parafadugók vagdosása, faragása következett. Ehhez a sniccer volt segítségünkre.

Az volt a lényeg, hogy az ültetőkártya előtt minél több legyen a szőlőből. Ezért a kacs alatt vágtuk be a dugót, és oda helyeztük bele a kártyát.

A végeredmény:

Nagyon büszke vagyok rájuk, annyira jól néznek ki. Tisztára szerelmes lettem :)

Határidőnapló - 4 hónappal korábban

Korábban már összeállítottam egy listát arról, hogy mit mikor érdemes elintézni. Most,  4 hónappal az esküvő előtt megnéztem, hogy mire is jutottunk. 

10-8 hónappal előtte

• Az esküvő dátumának kitűzése - 2013.09.14
• A két család találkozása, a részletek megbeszélése - ez karácsonykor volt, az eljegyzéssel egybekötve 
• A lakodalom nagyságának és helyszínének eldöntése - kis családi vacsora lesz, otthon fogjuk tartani
• Általános költségterv készítése - ennek elkészítésére a www.eskuvovarazslo.hu volt segítségünkre
• Tanúk kiválasztása - Zsoltinak a legjobb barátja, nekem az öcsém lesz
• Tájékozódás polgári és egyházi bejelentkezéssel kapcsolatban

6 hónappal előtte

• Bejelentkezni a polgármesteri hivatalba - 15 órára megyünk a Városháztérre
• Megbeszélés az eskető pappal, jegyoktatásra jelentkezni - 16 óra lesz a templomi esküvő időpontja
• Jegygyűrűket kiválasztani és megrendelni
• Az esküvői ruhák és a hozzá tartozó kiegészítők kiválasztása.  - A ruha lefoglalva, kapok hozzá 2 bolerót, fátylat, kesztyűt, szütyőt
• Fényképészről érdeklődni - már kiválasztva, megbeszélve, lefoglalva

5-4 hónappal előtte

• A vendégek listáját összeállítani - összeírtunk mindenkit, aki szóba jöhet, ezt kell alakítani
• Felkérni a tanúkat a nekik szánt szerepe - a tanúfelkérők elkészítve, átadva
• Polgári esküvőhöz műsort választani. (A zene kiválasztása mellett beszéljük meg, hogy hányan fognak pezsgővel koccintani) - a zenelista összeállítva, az anyakönyvvezetővel együtt 9 fő fog koccintani, alkoholmentes pezsgővel (sofőrök is vannak köztük)
• Templomi orgonakíséretről gondoskodni - tudom mit szeretnék hallani
• Meghívóhoz szöveget és idézetet választani - ezt láthattátok
• Ültetőkártyákat kiválasztani - a terveket már bemutattam
• Köszönetajádékokat kiválasztani - már láthattátok a terveket, és a kész példányokat is
• Meghívókat és az ültetőkártyákat elkészíteni - a kész meghívót már megmutattam, az ültetőkártya is hamarosan elkészül

3 hónappal előtte

• Meghatározni a nagy nap menetét, a programpontokat és megbeszélni mindazokkal, akik segítenek
• Köszönetajádékokat elkészíteni - a kész példányokat már mutattam
• Fodrászhoz, sminkeshez menni és az esküvői frizurát/sminket megtervezni. (Egyben előjegyezni a későbbi időpontokat és megtervezni a frizurát, a fejdísz figyelembe vételével)

2 hónappal előtte

• Esküvői tortát megrendelni
• A vendéglistát ellenőrizni, esetleg kiegészíteni (Eldönteni hány fő hivatalos a vacsorára.)
• Esküvői meghívókat személyesen átadni vagy postán elküldeni
• Megbeszélés a fényképésszel a műtermi és ceremóniafelvételek miatt
• Részletesen egyeztetni az egyházi szertartást az eskető pappal
• Dekorációt átgondolni, megrendelni - már mindent beszereztünk, már csak egy dolgot kell elkészíteni
• Az esküvő várható költségeit leellenőrizni.

1 hónappal előtte

• Legény- és leánybúcsúztató helyszínét kiválasztani, barátokat időben értesíteni
• Menyasszonyi csokrot megrendelni
• A vőlegény és a tanúk kitűzőit megrendelni
• Kozmetikushoz menni
• Ülésrend tervezés elkészítése
• Pihenni és csak egymásra figyelni - a legfontosabb esküvői készülődés!

1 héttel előtte

• Menyasszonyi ruhát az összes kiegészítővel együtt felpróbálni. (Lehetőleg frizurával, sminkkel együtt, hogy láthassuk az összhatást.) - ez egy hónappal korábban lesz
• Vőlegény öltönyét felpróbálni - már megvettük
• Az esküvői cipőket otthon hordani
• Templomi próba
• Manikűr

1-2 nappal előtte

• A szabótól/kölcsönzőből elhozni az esküvői ruhákat
• Autókat lemosatni, kitakaríttatni (Esős idő esetén az utolsó percekig várni vele.)
• Babonás menyasszonyoknak gondoskodni a szerencsét hozó tárgyakról: "Valami régi, valami új, valami kölcsönkapott és valami kék!"
• Az esküvő napján nélkülözhetetlen dolgokat összekészíteni: Pótharisnya, papírzsebkendő, tű, cérna, rózsaszirmok, rizs- Semmi "rohangálás"
• Az utolsó napokra nem szabad lényeges feladatot hagyni! Cél a lelassulás, a ráhangolódás.
• Korán lefeküdni

A Nagy Napon

• Szükségesnél nem korábban felkelni. (Mindenki próbáljon megreggelizni és később ebédelni! A nagy izgalom miatt ez nehéz, mégis fontos, mert sokan nem bírják estig és elég szörnyű, ha a menyasszony a szűk ruhájában, az oltár előtt esik össze az éhségtől és a hőségtől. Az izgalom ellenére tessék sokat mosolyogni, elvégre ez a pár legboldogabb napja!)
• Tilos: elintézetlen feladatok, valamint amiatt izgulni, hogy ki, hogyan érzi magát!

2 héttel utána

• Köszönőkártyákat küldeni a vendégeknek (kedves figyelmesség egy fotót is mellékelni)

 

 Pirossal azokat szedtem, amelyeket már elintéztük. :)  Zölddel pedig pár megjegyzés.

Jegyesoktatás - No. 2

Ma volt a napja, hogy másodszorra menjünk a jegyesoktatásra. Ez az alkalom már sokkal könnyedebb volt, mint az első, de még azért oldódhatna a hangulat. :)

Ma, a jó idő miatt kimentünk a plébánia kertjébe, lehet, hogy ez is közrejátszott abban, hogy nem volt olyan "zord" a hangulat.

Először a szeretetről, és a kapcsolat alapjairól kezdtünk beszélgetni. Ehhez pár segítő kérdés is volt:

Szerintünk mi kell egy jó házassághoz?

Mi a titka a jó házasságnak?

Mihez tudnánk hasonlítani egy házasságot?

Ezután a szeretet fokozatiról beszélgettünk, hogy milyen is a szerelem, a szeretet, ahogy átalakul. A kezdeti szexustól, ahogy az atya mondta, egészen az agapé, a feltétel nélküli szeretetig.
Persze szóba került a későbbi rész is, a szerelem átalakulása, mély és tisztelettel övezett szeretetté.

Ezek után persze szóba került a gyerekvállalás témája is. Illetve ezzel kapcsolatban a nevelés, hogy honnan, mikortól kezdődik a nevelés.
Egy fontos része volt, hogy mikor szeretnénk gyereket, pontosabban, hogy tervezzük-e, kötjük-e valamilyen feltételhez a gyerekvállalást. 

Mi szeretnénk gyereket, nagy családot, de lesz, amikor lesz, semmi stressz, semmi tervezés, csak amikor összejön. :)

A legvégén pedig egy listát beszéltünk át, mégpedig a veszekedés szabályait. (Megpróbálom leírni őket, már ha jól emlékszem rá)

1. Ne fojtsatok magatokba semmit, ne nyeljetek le semmit!
2. Ne legyetek tisztességtelenek, sértőek!
3. Hallgasd végig a másikat, ne vágjunk közbe!
4. A vitánál ne legyen jelen harmadik személy!
5. Ne emlegessetek korábbi sérelmeket!
6. Ne használjatok hasonlatokat!
7. Az ajtócsapkodás, és a könnyek nem zárják le a vitát!
8. Ne fújjátok fel a problémát!
9. Fontos, hogy ne legyenek lezáratlan dolgok! Ne térjetek el a témától, ne csapongjatok!
10. Tegyetek egy bátor lépést, és érintsétek meg egymást, fogjátok meg egymás kezét!

Gyártás No. 3 - Meghívó

Ma volt egy kis időnk és nekikezdtünk a meghívó elkészítésének. Őszintén nem tanultam a korábbi hibámból, ismét a földön ülve kezdtünk neki. Bár ennek praktikus okai voltak, pl. a sniccer egyenesen vágott, a karton nem hajlott, nem gyűrődött, és sok hely volt szétpakolni :). Akármennyire kényelmetlen a padló, annyira praktikus.

A terveket, és a mintapéldányt már bemutattam, most következhet a gyártási folyamat, és a képi illusztráció.

Íme az összes hozzávaló, még szép rendben:

Az első feladat a nyomtatás volt. Ezt már korábban megtettük, még akkor, amikor a tanúfelkérőket csináltuk.

A következő feladat a vágás volt. Zsolti a kartonokat vágta, én a pauszokat feleztem meg, és a szalagot vagdostam darabokra. (mint később kiderült, túl hosszúra. Még szerencse, hogy volt tartalék)

A harmadik lépés a pausz  méretre vágása, és a szegélyvágó ollóval a mintás szél levágása volt. Amíg én ezzel foglalatoskodtam, addig Zsolti a kétoldalú ragasztó segítségével ráragasztotta a krém kartont a barnára.

A negyedik lépésben, mivel én hamarabb végeztem a feladatommal, elkezdtem lyukasztgatni a meghívó kezdeményeket. A karton stabil volt, de a pausz rögzítésére gemkapcsot használtam. 

Az ötödik lépés a masnik elkészítése volt. Ez a mumusom volt, de viszonylag jól sikerültek. A szalagok végeit megégettük, hogy ne foszoljon szét.

A hatodik lépésben a ragasztás következett. Először a sarkakra a pici szíveket ragasztottuk fel. Ehhez levágtuk a bal alsó sarkat, hogy jobban mutasson. Végül, ami feltette az i-re a pontot, a "Meghívó" felirat felragasztása volt.

Persze mindezt ellenőriztetni is kellett a segédünkkel:

A meghívók egy része olyan, ami a vacsorán való részvételre is invitál, míg a másik része csak a szertartásra szól. Mivel a szerencsétlenség minket is elért, így sajnos nem sikerült egyforma pauszt venni. Ezért az előbbi fajtájú meghívó a rózsafejeket tartalmazó pausszal lett elkészítve, míg az utóbbira galambokat és gyűrűket ábrázoló lett téve.
 

Nekem nagyon tetszik a végeredmény. Nagyon örülök neki, hogy ez is készen van. Már csak a borítékokat kell "megcímezni", illetve kézbesíteni.